Belecsaptunk a lecsóba!KIsfiam elsőosztályos lett.Nagy volt a várakozás,a lendület mivel nagyobbik gyermekünk már régen koptatta az általános iskola falait.Valahogy minden olyan simán ment.Nagyon szép iskola,kedves tanitónéni,kislétszámu osztály.Kisfiam kedve szintén töretlen,alig várja,hogy olvasni tanuljon és számolhasson.A reggeli felkelésekkel sincsen semmi gond.Egyetlen apró momentum árnyékolja be a mi idillikusnak tünő életünket:a szinesceruzák.Első körben az olcsóhoz nyultam a polcon,mondván ugyis hamar elkopnak,jó lesz ezis.Aztán harmadik tanitási napra elfaragtuk az összeset,irány a bolt!Vegyük a drágábbat,jobb kell,hogy legyen.Sokkal nem lett.Valamivel tovább birta.Három hét után idősebb gyerekem tanácsára a faragót cseréltük le,hátha azzal van a gond!Minden este egy rémálom!Csak faragok,faragok az ujjamon már viszhólyagok tömkelege,a szinesek meg egyre csak fogynak.Nem birtam már idegileg,irány az első papir-irószer!Szinesceruza potom 1700Ft-ért!Ez lesz az igazi!Őszintén hittem benne.Ennyi pénzért???Naná!Még birják a kiképzést,hegyezhető,nem törnek.Hurrá!Az olcsó a drágább,mostmár énis elhiszem!
Mindennapi boszuságaink
2009.10.26. 13:44 aniriga
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://aniriga.blog.hu/api/trackback/id/tr711476148
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.